Termékeim

Minden borászatnak kell lennie alapvetésének, vagy ars poétikájának. Az én alapvetésem megválasztásakor lehetett volna választásom, de nagyon befolyásolt a családi hagyományok felélesztése. A kevés szóban  megmaradt hagyomány, új, de a mégis ebbe a hagyományokhoz illő  technológiai elemmel kellett  kiegészítenem. És még azt is figyelembe kellett vennem, hogy eltelt ám kb 50 év az indulásom és a nagyapám utolsó elkészített évjárata között.

Apám, bár soha nem jutott olyan helyzetbe, hogy nagyobb tételben készítsen bort, mégis, mintha észrevétlenül kisgyerekkorom óta erre készített volna fel. A falunkban élő igényes, és nagyon alapos borkészítési ismeretekkel, a nehézségek ellenére, a kicsiny lehetőségeket kihasználó idős korosztályú borkészítő emberek boraival ismertetett meg. Szerencsémre, kiváló Kövidinkákat és hatalmas minőségű Kadarkákat , kevés Olaszrizlinget volt szerencsém gyerekként megkóstolni. (nem inni, csak belekóstolni az ízvilágba) Sokan nem hiszik, de ennyi év távlatából is visszaköszönnek az ízek. Keresem őket, de alig találom, tán  a elődök tudásával  elvesztek ebben a mai modern világban.

Tudatosan választottam a kézműves borászat útját, bár akkor még 1990-ben ez a fogalom nem létezett. Sokan mondják magukról, hogy ezt az utat járják, de sokszor valami sántíthat az állításban. Kerestem a fogalom leírását, de nincs sehol.

Kénytelen voltam magam megfogalmazni:

Kézműves borász, az az ember, aki saját szőlőjét művelve, abból bort állít elő, nem vásárol fel mástól szőlőt, termékeit maga hozza forgalomba.

Valami ilyesmi lenne, lehet, hogy kell még hozzá némi kiegészítés.

Milyen a termékpalettám?

Öt fajtám van termesztésben: Rajnai rizling, Chardonnay, Kövidinka, Kékfrankos, Cabernet sauvignon

 

Fehér menyét:

Tudatos fajtaválasztás volt, amikor telepítettem. Két bejáratott világfajta, a fogyasztók által ismert ízvilág, persze áthangolva a tiszazugi talajadottságokra.

Aztán ez a tudatosság  véletlenül egy küvéhez vezetett. Amikor az első termést szüreteltem az ültetvényemről, nem volt annyi, hogy egy 10 hl-es tartályt külön külön meg tudjak tölteni musttal. Így aztán, úgy döntöttem, hogy összeszüretelem a két fajtát. E szinte alig alkalmazott fermentációs folyamat eredményeként megszületett a Fehér Menyét borom. (Rajnai rizling+ Chardonnay)

Pár szót a névről: A Sarolt, vagy Saroltu név jelentése a Fehér menyét, vagy fehér hölgymenyét. Viselője nem más volt, mint Géza nagyfejedelem felesége, István királyunk édesanyja.

 

Kövidinka:

Ragaszkodás a múlthoz. Méghozzá úgy, hogy a volt tsz kövidinka törzsültetvényét használtam szaporítóanyag forrásnak. Amikor telepítettem, még lehetett saját ültetvényt így megvalósítani. Igazából  ez egy tájfajta Kövidinka ültetvény, Rózsadinkának hívták az öregjeink. Igen szép pirosra érik október végére, november elejére. Késői fajta, kiváló íz és illatanyagokkal. Mint minden Kövidinka, hajlamos nagyon sokat teremni. Metszéssel nagyon jó terméskorlátozható. Igazi, tömött, lédús fürtöket nevel.

Nekem viszont nem volt szerencsém a területtel, ahová ültettem. Valaha egy domb lehetett, amit szépen eldózeroltak. A termőtalaj máshová került és szinte talajélettől mentes sárga homok folt maradt a helyén.  Nagyon keveset tudok a jobb részein termelni, de lett egy nagyon jó eredményem is. Amikor a vesszőt szedettem a szaporításhoz nem tudtam, hogy amikor a tsz törzsültetvény létesült, az azt létrehozó paraszt emberek gondosan elrejtették bele a kedvenc fajtáikat. Az én ültetvényebe is került néhány tő szép Kadarka, és öt  tő Erdei. Ez utóbbi azzal tűnik ki ma is, hogy a rossz talaj ellenére hatalmas a növekedése. Erről a fajtáról mesélt apám, úgy említve, hogy “Volt kinn a szőlőben egy fajta, akárhová ültettük, a legrosszabb talajban is nagyon szépen nőtt, aztán azt arra használtuk, hogy beoltottuk, és a ráoltott fajtákat nagyon szépen nevelte”. Amikor ezt mesélte, nem is remélhettem, hogy ebből a teljesen átalakított szőlőhegyről ( egyébként domb) ez elő fog kerülni.  Szerencsére előkerült és most én is oltok rá leginkább Kövidinkát és Kadarkát.

 

Kékfrankos

A fajta az 1980-85-ig tartó III. szőlőrekonstrukciós támogatással  megvalósulásakor került a Tiszazugba. Előtte nagy tömegben csak Kövidinkát és Kadarkát termeltek itt. A kadarkát hagyományosan tőkefejműveléssel termesztették, amire már akkor sem volt a mezőgazdasági nagyüzemnek munkaereje. Váltani kellett olyan fajtára, ami bírja a modern termesztési technológiát.

A váltás jól sikerült, a Kékfrankos megtalálta itt a helyét! A sok napsütés megteszi a hatását: Vastag, extraktokban gazdag, szinte átláthatatlan mély színű, meggy, aszalt szilva gyümölcsökre emlékeztető illatú vörösborok, ropogós rozé állítható elő belőle. Szinte minden évben 20 cukorfok körül szüretelhető.

Cabernet sauvignon

Ezt a fajtát én telepítettem először a Tiszazugba. Egy barátom lepett meg a szaporítóanyagával. Olyannyira meglepetés szerűen ért, hogy területet is utána kellett szerezni, ahová el tudtam telepíteni. Fagyos évek voltak és háromszor futottam neki, mire fel tudtam vinni a támrendszerre. Nagyon nehéz művelésű fajta. Nagyon kemény fája igazi embert próbáló metszés idején. Több évig metszettem hagyományos metszőollóval, ma már elektromos ollóm van. Nagy segítség.

Elvem az, hogy a szőlőt metszéskor kell olyan termő állapotba hozni, ami feleslegessé teszi a további termésritításokat. Nézeteim szerint, amellett, hogy sziszfuszi munka a ritkításkor hatalmas sokk éri növényt. A növények, így a szőlő is a bennük működő hormonrendszerekkel vezérlik az életfolyamatokat. A termésképzés a legfontosabb cél egy növény életében, ebbe az ember által jónak gondolt, a növény szempontjából sokkoló hatású beavatkozás, inkább a maradó termés minőségromlásához vezet.

A fajta világfajta. Általában a szubmediterrán területeken termesztik. Ennek megfelelően nagyon késői érésű, és még van egy rossz tulajdonsága. A fürtben az elsőnek és az utolsónak nyíló virág között akár 10 12 nap is lehet.  Viszonylag nagy területen termesztik Magyarországon, de  szőlőtermése nem mindenütt érik be rendesen. Az elnyúlt virágzás a terméséréskor is megmutatkozik, a rosszabb termőhelyeken zöld bogyók is előfordulnak a fürtön belül. Az ilyen termésből készült borra jellemző a “fűíz”. Itt a Tiszazugban napfényre nem panaszkodhatunk, van belőle elég. A kellő időben szüretelt Cabernet fürtök egyenletesen érettek 22 cukorfokra szinte minden évben beérik, de nem ritka a 24 fok sem. Bora tüzes, átláthatatlan mély színű, illatában és ízében a törött paprikára emlékeztet, magas extrakt tartalmú.